Ukrán Állami Űrügynökség

Ukrán Állami Űrügynökség
Alapítva	1993
Tevékenység	űrkutatás
Székhely	Kijev ( é. sz. 50° 26′ 27″, k. h. 30° 32′ 38″50.44096, 30.54377)
Vezető	Vitalij Mihajlovics Zsolobov
Ukrán Állami Űrügynökség Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 26′ 27″, k. h. 30° 32′ 38″50.44096, 30.54377
Az Ukrán Állami Űrügynökség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Állami Űrügynökség témájú médiaállományokat.

Az Ukrán Állami Űrügynökség (ukránul: Державне космічне агентство України; magyar átírásban: Derzsavne koszmicsne ahensztvo Ukrajini, rövidítve: DKAU) ukrán kormányzati szerv, amely felügyeli és koordinálja az ukrajnai űrprogramokat. 2010-ig Ukrán Nemzeti Űrügynökség (NKAU) néven működött.

Története

Az Aerospace Company Ukrajna egy ukrán állami szervezet, amely egyesíti a több mint 75 vállalatot és szervezetet a repülés- és a világűr kutatásában.

1991-ben a Bajkonuri űrrepülőtéren szolgálatot teljesítők megalapították az állami Ukrán Űrhajózási Szövetséget, vezetője Anatolij Pavlovics Zavalishin vezérőrnagy. Irányításuk, üzemeltetésük alá került a repüléssel, az űrkutatással foglalkozó volt szovjet tervező intézetek, vállalatok, a tesztelést segítő repülőterek valamint indító bázisok.

2002. április 11-én megalakult a Society of Aerospace Ukrajna, amely jogfolytonosan átvette az Ukrán Űrhajózási Szövetség tevékenységét. A társaság elnökének Vitalij Mihajlovics Zsolobovot választották.

Feladata

• támogatni a légi- és űripari programokat,
• segíteni a high-tech alkalmazhatóságát a gazdasági fejlődés elősegítésére,
• elősegíteni a hazai cégek, intézmények és egyetemek kapcsolatát a fejlesztések, kutatások elősegítésére,
• nemzetközi téren különböző szervezetekben képviseli kormányát, szerződéseket köt, szolgáltatásokat közvetít és végez,
• elősegíti a repülés- űrrepülés iránt érdeklődők oktatását (ismeretbővítő, főiskolai és egyetemi), bemutatja a történelmi eseményeket, a jövőképet,

Nemzetközi kapcsolatok

Európai Űrügynökség

2008. január 25-től van az Ukrajnai Állami Űrügynökséggel (State Space Agency of Ukraine – SSAU) együttműködési megállapodása az ESA-nak.

Orosz Szövetségi Űrügynökség

A Szovjetunió felbomlását követően állami együttműködési megállapodások keretében tovább folytatódtak a repülés- és az űrhajózás szolgálatát végző kutatások, fejlesztések, a rakétaeszközök (egyéb haditechnikai eszközök; a szovjet hadiipar mintegy harmada maradt a mai Ukrajna területén) biztosítása.

Közös ukrán-brazil űrprogram

Viktor Janukovics ukrán és Dilma Rousseff brazil elnök megerősítették, hogy tovább dolgoznak az űrrakéta komplexum közös programjának megvalósításán. Az Alcântara Indítóközpont (Centro de Lançamento de Alcântara) kialakításába Ukrajna a berendezések kialakítására közel 100 millió dollárt költött, továbbá biztosítja a Ciklon–4 rakétaeszközöket. A program csúszása, majd az ukrán válság jelentősen visszaveti a tervezett célokat.

Műholdak

• Szics–1 az első ukrán földmegfigyelő műhold
• Szics–1M földmegfigyelő műhold

Emberes űrrepülések

• Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk az STS–87 küldetésfelelőse
• Pavel Romanovics Popovics a Szaljut–3 űrállomás első parancsnoka
• Jurij Ivanovics Malencsenko szolgálatai alatt parancsnoki pozíciókban tevékenykedett
• Georgij Sztyepanovics Sonyin szolgálatai alatt parancsnoki pozíciókban tevékenykedett
• Jaroszlav Ihorovics Pusztovij kiképzett űrhajós, az STS–87 tartalék küldetésfelelőse
• Alekszandr Alekszandrovics Volkov a Szaljut–7 és a Mir űrállomáson tevékenykedett
• Szergej Alekszandrovics Volkov a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén parancsnokként szolgált
• Vlagyimir Afanaszjevics Ljahov a Szaljut–6, a Szaljut–7 és a Mir űrállomáson tevékenykedett
• Jurij Ivanovics Onufrijenko a Mir űrállomás és az ISS fedélzetén szolgált
• Anatolij Szemjonovics Levcsenko a Buran űrrepülőgép kiképzett pilótájaként egy hétig ismerkedett a Mir űrállomással
• Vlagyimir Vlagyimirovics Vaszjutyin a Szaljut–7 űrállomáson dolgozott
• Leonyid Gyenyiszovics Kizim a Szaljut–6, a Szaljut–7 és a Mir űrállomások parancsnoka
• Jurij Pavlovics Gidzenko a Mir űrállomáson és a Nemzetközi Űrállomáson dolgozott
• Georgij Tyimofejevics Dobrovolszkij a Szaljut–1 űrállomás parancsnoka

Rakéták

• Zenyit hordozórakétával tervezték a Szojuz rakéta felváltását az emberes űrhajók indításához, de a Szovjetunió megszűnése után ezt a tervet elvetették.
• Dnyepr hordozórakéta indítható Bajkonurból és az oroszországi Orenburgi területen lévő Jasznij űrrepülőtérről.
• Ciklon hordozórakéta interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított űreszköz hordozó,
• Ciklon–4 hordozórakétát a brazil Alcântara Indítóközpontból kívánják elindítani,